Kisvállalati adó
A kisvállalati adóra való áttérés szándékát december 1. és 20. között kell jelezniük a cégeknek.
Ennél az adónemnél az adó számításához adóalapot kell képezni és ezután 16 százalékos adót fizetni. Az adóalap két részből áll: a személyi jellegű ráfordításokhoz kell hozzáadni az adóév első és utolsó napja között a pénzeszközállomány változásának eredményét.
4 dolog, amelyet mérlegelni kell a döntéskor
1. Az adózási mód választásakor a jogutód nélküli megszűnést kell alkalmazni a társasági adóban (bizonyos esetekben van lehetőség ennek elkerülésére).
2. Az elhatárolt veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
3. A kisvállalati adóalanyiság ideje alatt megszerzett tárgyi eszközökre, immateriális jószágra nem érvényesíthető értékcsökkenés, ha a vállalat visszatér normál társasági adóalanynak.
4. Az adóalanyiság alatt keletkező minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.
Nem lehet alanya a kisvállalati adónak, ha 25 főnél több alkalmazottra van szüksége, vagy átlépi az 500 millió forintos árbevételi határt – újból a normál adózásra kötele áttérni.
MEGÉRI a kisvállalati adó azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem akarnak fejleszteni, minden alkalmazottat teljes fizetéssel bejelentettek és alacsony költségigényű ágazatban működnek.
Az a cég tehát, amely a közelmúltban fejlesztett, vagy a jövőben tervezi ezt, körültekintően mérlegelje, hogy megéri-e számára a kisvállalati adó. A kisvállalati adó – a tervezet eddig megismert formája – lényegében bünteti a beruházást, a fejlesztést: az adóalanyiság alatt megszerezett tárgyi eszközökre, immateriális javakra nem lehet értékcsökkenést elszámolni kisvállalati adóalanyként és később sem, ha a vállalat esetleg visszalép a társasági adó hatálya alá.
NEM ÉRI MEG a kisvállalati adó azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a közelmúltban beruháztak, különböző adókedvezményeket vettek igénybe, vagy a belátható jövőben terveznek fejleszteni. Pl. a korábban vásárolt gyártósor ezután csak árbevételt termel, nem jelentkezik az értékcsökkenése költségként.
A már elhatárolt veszteséggel rendelkező társaságok számára sem tűnik ideális választásnak, hiszen a veszteséget nem fogják tudni érvényesíteni. A kezdő cégeknek is érdemes megfontolni a választást, hiszen a kezdeti években felhalmozott, elhatárolt és még nem felhasznált veszteséget részben vagy egészben elbukják.
Ezt az adónemet nem csupán az árbevétel és a kiadások aránya teszi előnyössé, vagy előnytelenné. Legalább ilyen fontosak a cég múltbeli és jövőbeli döntései, fejlesztési politikája.
A kisvállalati adózás választásának feltételei
a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31;
e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
A kisvállalati adó alapja és mértéke; a kisvállalati adó által kiváltott adónemek
A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva adóalap módosító tételekkel és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap).
Az említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.
Az adóelőleg-megállapítás szabályai
Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem. Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).
Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.
Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakban a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg. Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.
Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).
Bejelentkezési szabályok
A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni.
A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot.
Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.
Kecskemét, 2012. december 5.
Kalán Teréz
okleveles adótanácsadó
bejegyzett adószakértő
okleveles könyvvizsgáló
hozzászólások ()
Ha mégsem szeretnéd, hogy megjelenjen, írj nekünk itt és pár napon belül válaszolunk rá.