Az osztalékot a Számviteli törvény szerint készített beszámoló elfogadása után a társaság legfőbb szerve határozza meg.

Osztalékelőleg jogi háttere és számviteli sajátosságai

Az osztalékot a Számviteli törvény szerint készített beszámoló elfogadása után a társaság legfőbb szerve határozza meg, melyhez a tag / részvényes a lezárt üzleti évről szóló beszámoló elfogadása után juthat. Lehetőég van az osztalék év közbeni kifizetésre is. 

Az osztalékelőleg kifizetés feltételei:

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2014. március 15-én lépett hatályba.

Osztalékelőleg fizetéséről korábban a taggyűlés/közgyűlés dönthetett, most az új Ptk alapján az ügyvezető tesz javaslatot rá, illetve részvénytársaság esetében az igazgatóság javaslata alapján lehet határozni róla. Amennyiben a társaságnál felügyelőbizottság működik úgy a bizottság jóváhagyása szükséges mindkét esetben.

A Gt. előírta, hogy osztalékelőleg fizetésére csak a tagok nyilatkozata birtokában kerülhet sor, mely alapján a tagok vállalják, hogy amennyiben az adott évi beszámoló mérlege alapján az osztalékfizetésre nincs lehetőség, akkor a tagok az osztalékelőleget visszafizetik. Az új Ptk szerint nincs szükség ilyen nyilatkozatra, ezzel a garanciális elemek fenntartása mellett egyszerűsíti a kifizetésről szóló döntéshozatalt.

2012. január 1-jétől a Gt alapján lehetővé vált a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) alapján is osztalékelőleget fizetni. Azonban az új Ptk. az osztalékelőleg fizetés feltételeiben is változást hozott, mindenképpen közbenső mérleg szükséges az osztalékelőleg kifizetéséhez.

A közbenső mérleggel kapcsolatos tudnivalók

a vállalkozás által meghatározott fordulónapra szükséges elkészíteni

a mérlegtételek értékelését az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások alapján szükséges elvégezni (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés, időbeli elhatárolások)

leltár alapján szükséges összeállítani, mely leltár tartalmazza az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait

fontos, hogy az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat ez esetben nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell, vagyis a közbenső mérlegre vonatkozóan elvégzett értékelés korrekcióit a főkönyvi nyilvántartásban nem lehet szerepeltetni n

em kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata

A közbenső mérleg könyvvizsgálati kötelezettségére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az éves beszámolóra.

Az osztalékelőleg véglegesítése az éves beszámoló elfogadásakor történik, ideiglenes jellegéből adódóan az osztalékelőlegként kifizetett összeget kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelésként szükséges szerepeltetni a közbenső mérlegben.

Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalékfizetési feltételek az erre a célra összeállított közbenső mérleg alapján fennállnak, vagyis a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés. Az osztalékfizetési korlát azt jelenti, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az új szabályozás lehetőséget ad a tagok részére, amennyiben a társasági szerződésben erről rendelkeztek, hogy a pénzbeli vagyoni hozzájárulást a tagok akár a társaság nyilvántartásba vételétől számított 1 éven túl is teljesíthetik. Azonban, az új Ptk. alapján osztalékfizetésre, és egyben osztalékelőleg fizetésre addig nem nyílik lehetőség, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Osztalékfizetési korlátként funkcionál.

A régi és az új szabályozás összevetését az alábbi tábla foglalja össze