Utazásszervezési szolgáltatás esetében az árrés az adózás alapja.

Különös (árrés) adózási mód

Utazásszervezési szolgáltatás esetében az árrés lesz az adózás alapja. Ha egy utazási iroda saját nevében, de az utasok javára vesz igénybe szolgáltatásokat, vásárol termékeket, akkor azok áfáját nem vonhatja le. Jellemzően a szálláshelynyújtás, személyszállítás, idegenvezetés tartozik ezen szolgáltatások körébe.

Az árrés számítása:

+ az utas által megtérített ellenérték, adó nélkül

– más adóalanyoktól igénybevett szolgáltatások, vásárolt termékek adóval számított ellenértéke.

Az utazásszervező az általános szabályok szerint vonhatja le a napi működéshez szükséges szolgáltatások adóját, mint például az iroda bérleti díja, a rezsiköltségek. Ha a szolgáltatását nem mástól szerzi be, hanem saját maga nyújtja, például saját busszal szállítja az utasokat, akkor szintén levonhatja az áfát.

Ha külföldi adóalanytól vásárol az utazási iroda

Külföldi adóalany esetében nem hárít át adót a külföldi partner, ezért az utazási irodának, utazásszervezőnek kell saját nevében bevallania, megfizetnie az áfát. A fordított áfa adózási mód ezen esetében ez az áfa összeg is levonható az árrés számításánál. Ha az árrés negatív lesz, akkor nulla értékként kell vele számolni, nem lehet negatív különbözetként számolni vele.

Teljesítési hely

Az utazásszervezésben többféle szolgáltatás is helyet kap, ennek ellenére egyetlen szolgáltatásként kell tekinteni. A teljesítés helye – függetlenül attól, hogy országon kívülre történik az utaztatás, – mindig az az ország, ahol letelepedett az utazási iroda, vagy ahol a szolgáltatást végző szokásos tartózkodási helye vagy lakóhelye található. Ezzel az adózási szabállyal elkerülhető, hogy minden országban nyilvántartásba kelljen vetetnie magát az irodának, ahol szolgáltatást teljesít, valamint így az áfa bevételek is ott realizálódnak, ahol a végfogyasztás történik.

Mely szolgáltatókra vonatkoznak a speciális adózási szabályok?

A speciális adózási szabályokat azokra az adóalanyokra kell alkalmazni, akik saját nevükben nyújtanak az utasoknak utazásszervezési szolgáltatást. Tehát nemcsak utazási irodákról van szó, hanem olyanokról is, akik csak eseti jelleggel végeznek ilyen tevékenységet. Olyan utazásközvetítők, akik utazásszervező megbízásából, és nevében kötnek az utasokkal szerződést, nem alanyai az árrés adózásnak.

Ha vállalkozás vásárol utazást

Abban az esetben, amikor nem magánszemély, hanem vállalkozás vásárolja meg a szolgáltatást, két eset lehetséges, melyek adózás szempontjából eltérő kimenetet jelentenek:

• a vállalkozás saját nevében, saját javára veszi igénybe a szolgáltatást, saját munkavállalóját utaztatja, és viseli az utazás költségeit,
• a vállalkozás saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, de a költségeket továbbszámlázással áthárítja a ténylegesen utazó magánszemélyre.

Az utóbbi esetben nem minősül utasnak a vállalkozás, a szolgáltatás számlázása során az általános szabályok szerint kell eljárni, míg a továbbszámlázásnál az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok szerint történik a számlázás, és az adózás.

Az utazási irodák ezért nyilatkoztatják ügyfeleiket, hogy utasként vagy nem utasként veszik-e igénybe a szolgáltatást. A nyilatkozatot valótlanul kitöltő ügyfelet 200-500 ezer forint mulasztási bírsággal büntetheti a NAV.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 206. § értelmében az utazásszervező saját nevében, de az utas javára vesz igénybe egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatást, termékértékesítést (különösen: személyszállítást, szálláshely-szolgáltatást, ellátást és idegenvezetést). Külföldi szolgáltatás igénybevétele esetén erről devizás számla kerül kiállításra.

Az igénybevett szolgáltatás teljesítési helye az Áfa tv. 37. § (1) szerint a megrendelő székhelye, telephelye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben magyar adóalany az utazásszervező, akkor magyar áfa terheli a külföldről igénybevett szolgáltatást.

Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az Áfa tv. 55. § szerint a tényállásszerű teljesítés.

Amennyiben a külföldi csak a számla keltét tünteti fel a számlán (a 2006/112/EK Direktíva, valamint az Áfa tv. 169. § g) pontja alapján ez jogszerű), úgy ezen a napon érvényes árfolyamon történik az igénybevett szolgáltatás utáni adókötelezettség megállapítása.

Utazásszervező esetében a saját néven, az utas javára külföldről igénybevett szolgáltatás ellenértékének forintosítása, és annak az árrés képzésénél történő számbavétele vizsgálandó.

Példa: egy 30 fős csoport részére szerveznek Hollandiába 6 napos utat tárgyév májusban 180 eFt + áfa/fő ellenértékért. Az utazásszervező saját nevében 400 €/fő ellenértékért rendel meg személyszállítási-, étkezési- és szállásszolgáltatást az utas javára, mely szolgáltatásokat az utas felé közvetlenül a holland adóalany teljesíti.

A holland adóalany által a magyar utazásszervező felé kibocsátott számlán 2014. május 6-i kibocsátási dátum szerepel, külön teljesítési időpontot nem tüntetett fel. A számlavezető pénzintézet deviza eladási árfolyamát használó utazásszervezőnél ez esetünkben 300 Ft/€ árfolyamot jelent. Az utazásszervező által fizetendő árrés-adó számításának módját az alábbi ábrán szereplő számítás mutatja be:

Az árrés kiszámításánál figyelembe kell venni a megrendelőként fizetett szolgáltatást és az arra jutó áfát is, mint csökkentő tényezőt.

Az igénybevett szolgáltatás értéke 300 Ft/€ árfolyammal számolva 120 eFt/fő.

Az igénybevett szolgáltatás adótartama 32 eFt/fő. Erre nézve az utazásszervező nem gyakorolhat áfa levonási jogot, azonban árrés adóalapot csökkentő tételként figyelembe tudja venni. Ez összesen: 152 eFt/fő.

Az adó alapja, vagyis az árrés 180 eFt - 152 eFt = 28 eFt. Az áfa 7,5 eFt/fő. Így az utazásszervező 187.500 Ft-ért hirdetheti meg az utat.