Az elévülési szabályok is változtak az új Ptk.-ban
Lényegi pontokon módosította a kifizetetlen követelések elévülésére vonatkozó szabályokat is a tavaly hatályba lépett új Ptk. , szemben a korábbiakkal, már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.
A kifizetetlen követelések kapcsán is jelentős változást hozott a tavaly márciusban hatályba lépett Ptk., amely új elvi alapokra helyezte az elévülési időt és az ahhoz kapcsolódó szabályokat. írásbeli felszólítással ma már egyáltalán nem lehet az elévülési időt megszakítani, pedig korábban – akár az öt év letelte előtti napon – egy tértivevényes levéllel megszakítható volt az elévülési idő.
A kiegyenlítetlen követelések behajtása érdekében érdemi lépéseket kell tenni, azaz például mielőbb peres vagy peren kívüli eljárást kell indítani az elévülési idő megszakítására, amely az addig eltelt idő figyelmen kívül hagyását és a számolás újrakezdését jelenti, az új Ptk. szerint négy konkrét esetben van lehetőség: a tartozás elismerésekor, a követelés megegyezéssel való rendezésekor, a kinnlevőség bírósági eljárásban történő érvényesítésekor, illetve akkor, amikor a követelést bejelentik csődeljárásba.
Jobb hír a hitelezőknek, hogy a követelés csődeljárásba való bejelentése megszakítja az elévülést, illetve a fizetési meghagyás kibocsátásnak – az elévülés megszakítása szempontjából – a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatása, hiszen a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás.
Ugyancsak változás, hogy ha az elévülést megszakító eljárás során a végrehajtó határozatot hoz, akkor az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak az annak közös megegyezéssel való módosítása, illetve végrehajtási cselekmény szakíthatja meg.
Az alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között az, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége szűnik meg, de a jogosult joga megmarad, jogvesztés esetén ez a joga is megszűnik.
A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év. Ez alól természetesen vannak kivételek, ilyen például az egyéves kellékszavatossági, illetve ugyancsak egyéves fuvarozókkal szembeni elévülési határidő, valamint a hároméves, veszélyes üzemből eredő kártérítés elévülése.
hozzászólások ()
Ha mégsem szeretnéd, hogy megjelenjen, írj nekünk itt és pár napon belül válaszolunk rá.