A munkáltató által a munkavállaló javára kötött adóköteles díjú személybiztosítások
2013-tól kifizetői adóteher mellett, az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként köthetők adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások) [Szja-tv. 70.§ (1) bekezdés c)pont]. A vegyes – adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló – biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze – a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig – adómentes.
A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles (Szja-tv. 3.§ 89. pont).
A 2013-tól hatályba lépő új szabályozás a 2012-ben hatályos szabályok szerint adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjak adómentesek, a rendszeres díjon kívül fizetett díjak (pl. eseti díjak) – a díjfizetés időpontjában – már adókötelesek (a kifizető/munkáltató által fizetett adóköteles díj 2013-tól az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik).
Az Szja-tv. – 2013-tól – az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt.
Az adóköteles biztosítási díj (kifizetőnek minősülő díjfizetőt és személybiztosítást feltételezve) 2013-tól tehát egyes meghatározott juttatásként adóköteles, míg külföldi, kifizetőnek nem minősülő díjfizető (nem természetes személy szerződő) esetén – figyelemmel az Szja-tv. 2.§-ának (6) bekezdésében foglaltakra – jogviszony szerint adózó jövedelemként adózik.
Fontos megjegyezni, hogy a kifizető által magánszemély(ek) javára kötött biztosítás díjának személyi jövedelemadó szempontjából történő minősítése során (vagyis, hogy a kifizető által fizetett biztosítási díj a biztosított magánszemély adómentes vagy adóköteles jövedelme, esetleg a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában nem szerez jövedelmet) közömbös, hogy azt a kifizető egyedi (egyéni) biztosításként kötötte-e meg, vagy olyan csoportos biztosításként, amelynél a biztosító szolgáltatásának jogosultja előre nem ismert (előre nem tudható, hogy kinél fog bekövetkezni a biztosítási esemény). Csoportos biztosításoknál a csoport személyi összetétele a szerződéskötés időpontjára (vagy bármely más időpontra) vonatkozóan meghatározható, továbbá kedvezményezett megjelölése esetén a csoportba tartozó magánszemélyeknek a Ptk. által előírt biztosítotti nyilatkozataikat is meg kell tenniük.
hozzászólások ()
Ha mégsem szeretnéd, hogy megjelenjen, írj nekünk itt és pár napon belül válaszolunk rá.