A béren kívüli juttatások rendszere tágabb juttatási kört fed le, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 71. §-ában meghatározott juttatások, továbbá nem azonos a köznyelvben cafeteriaként említett juttatásokkal. A béren kívüli juttatások a javadalmazás olyan elemei, amelyeket a munkáltató a béren (és az esetleges nyereségrészesedésen) kívül nyújt a munkavállalóknak.

 

1. A béren kívüli juttatások adókötelezettségét érintő legfontosabb 2013. évi változások

 

1.1. A béren kívüli juttatások változó eho-terhelése

 

Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokat terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól a korábbi 10 százalékról 14 százalékra emelkedik. A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese.

 

1.2. A munkahelyi étkeztetés adózását érintő változás

 

A 2012-ben hatályos szabályozás szerint csak az a munkahelyi étkeztetés minősülhet béren kívüli juttatásnak, amely a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen valósul meg. Utalvány, elektronikus adathordozó formájában történő juttatás esetén további feltétel, hogy ez az étkezőhely kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit lássa el.

 

2013-tól ez utóbbi feltétel megszűnik, tehát nem kizáró ok, ha más magánszemélyek is igénybe veszik az étkezőhely szolgáltatását. Változatlan viszont az a feltétel, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén működőnek kell lennie.

 

1.3. Az iskolakezdési támogatás új szabályai

 

Az iskolakezdési támogatással összefüggő legfontosabb változás, hogy 2013-tól iskolakezdési támogatás csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával történő elszámolás lehetősége megszűnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Szintén változás, hogy az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltató részére, tehát nem szükséges igazolások (pl. iskolalátogatási igazolás) benyújtása.

 

1.4. Az elhunyt munkavállaló éves cafeteria-kerete

 

Amennyiben a munkáltató által a munkavállalónak abéren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot, illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét, a meghaladó rész az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül (és ekként adóköteles). Ez utóbbi időarányosítási szabály méltánytalan helyzetet eredményezhet az adóév közben elhalálozó munkavállaló vonatkozásában. Az előbbiekre figyelemmel a törvény – már a 2012. évre is alkalmazhatóan – úgy rendelkezik, hogy az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

 

1.5. Az Erzsébet-utalványt érintő változások

 

2013-tól az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 8 ezer forintra emelkedik. Nem változik ugyanakkor az a szabály, hogy a havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén is alkalmazható.

 

2012-ben az Szja-tv. átmeneti rendelkezése biztosította, hogy az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlásán túlmenően melegkonyhás vendéglátó helyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható legyen. 2013-tól a melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére felhasználhatóság véglegessé válik.

 

1.6. Az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatások körét érintő változás

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azok a termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe azonban 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként, míg ha például a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket.

 

1.7. A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége

 

2013-tól adómentesnek minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt összeget.

 

1.8. A biztosítások adókötelezettségét érintő módosítások

 

2013-tól módosulnak az Szja-tv. üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezései. A módosítások részeként az Szja-tv. bevezeti a kockázati biztosítás fogalmát, továbbá a kockázati biztosítás fogalmának megfelelő biztosítás díjához (havi korláttal) adómentességet rendel. 2013-tól adóköteles díjú személybiztosítások (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) kifizetői adóteher mellett köthetők (az előbbi biztosítások egyes meghatározott juttatásként adóznak). Újfajta módon kell meghatározni a biztosításból származó kamatjövedelmet, továbbá új szabályok vonatkoznak a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózására. Az Szja-tv. újrafogalmazza a biztosítói kifizetések adókötelezettségét is. Különös (speciális) szabályok vonatkoznak a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokra.

 

A kifizető (munkáltató) által magánszemély (munkavállaló) javára kötött személybiztosítások díjfizetés időpontjában érvényes adókötelezettségével jelen írásunk későbbi részében foglalkozunk.

 

2. Az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások

 

Az Szja-tv. 71.§-ában nevesített juttatások utáni 16 százalékos adó a kifizetőt terheli (az adó alapja a jövedelem 1,19-szerese), továbbá e juttatásokkal összefüggésben a kifizetőt 2013-tól 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az eho százalékos mértékének emelkedése következtében a béren kívüli juttatások eddigi 30,94 százalékos közterhe 2013-tól 35,7 százalékra nő, amely ugyanakkor a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás mellett adható egyes meghatározott juttatások 51,17 százalékos közterhével szemben még mindig kedvezőbbnek mondható.

 

Nem változik az a szabály, miszerint a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek adott béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forint éves keretösszegig nyújthatók kedvezményes adózás mellett, míg az ilyen juttatások keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül.

 

Az Szja-tv. 71. §-a alapján béren kívüli juttatásnak minősül:

– a kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig;

– a munkahelyi étkeztetés havonta 12 ezer 500 Ft-ig;

– az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;

– a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 450 ezer Ft összegig;

– az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig;

– a helyi utazási bérlet juttatása;

– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;

– a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig;

– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50 százalékáig;

– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30 százalékáig;

– a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

 

Az említett juttatások meghatározott feltételekkel és értékbeli korlátozással tartozhatnak a 71.§ hatálya alá.

 

3.3. Csekély értékű ajándék-juttatás

 

Kifizetői adóteher mellett adható – csekély értékű ajándékként – legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány. A csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie.

 

3.4. Az egyidejűleg több magánszemélynek adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott jövedelem

 

Az Szja-tv. 70.§-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül:

– az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet (első fordulat), továbbá

– az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát) (második fordulat).

 

Az első fordulat alá tartozik, például a munkahelyen felállított italautomatából igénybe vett szolgáltatás. Ugyancsak az első fordulat alapján adóköteles, ha a munkáltató bérel egy tornatermet, amelynek szolgáltatásait a munkavállalók ingyenesen vagy kedvezményesen vehetik igénybe.

 

Amennyiben a kifizető a rendelkezés alkalmazása során rosszhiszeműen vagy jogszerűtlenül jár el (ha megállapítható az egyes magánszemélyek részére adott juttatás értéke), akkor az adóalap után 50 százalék mulasztási bírság szabható ki.

 

A második fordulat alkalmazhatóságának nem feltétele, hogy az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelem a kifizető által ne legyen megállapítható. Fontos ugyanakkor, hogy a juttatásban egyidejűleg több magánszemély részesüljön. A második fordulat alkalmazható, a munkáltató által a munkavállalók (a munkavállalók közeli hozzátartozói) részére szervezett rendezvények (pl. családi napok, gyermeknap) költségére, de arra az esetre is, amikor a munkáltató egyidejűleg több munkavállalóját üdülteti olyan üdülőben, amely üdülő nem felel meg a 71.§ (6) bekezdés c)pontja szerinti üdülő fogalmának (pl. külföldön lévő üdülőben). Ez utóbbi esetben az esemény maga az üdültetés, amely jellegéből adódóan vendéglátásra irányul.

 

3.5. Jogszabályi rendelkezés alapján juttatott termék, nyújtott szolgáltatás

 

A 70.§ szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70.§ (3) bekezdés c)pont].

 

.

Ugyancsak adómentes természetbeni juttatásnak minősült (az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2009. december 31-én hatályos 8.28. alpontja értelmében) a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában – külön jogszabály előírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.

 

Az idézett rendelkezések 2010. január 1-jével hatályukat vesztették azzal, hogy akik a 2009. december 31-én hatályos 8.12. és 8.28. alpontok szerinti adómentes juttatásra az említett időpontban hatályos szabályok szerint jogosultságot szereztek, azok esetében a juttatás a jogosultságot megalapozó jogviszony fennállásáig adómentes [2009. évi LXXVII. törvény 206.§ (16) bekezdés]. Azok juttatásai esetében, akik az említett juttatásokra 2009. december 31-ét követően szereztek jogosultságot (és az átmeneti rendelkezés alapján a részükre biztosított juttatás már nem adómentes), a 70.§ (3) bekezdésének c)pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható.

 

3.6. A munkáltató által a munkavállaló javára kötött adóköteles díjú személybiztosítások

 

2013-tól kifizetői adóteher mellett, az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként köthetők adóköteles díjú – egyéni és csoportos – személybiztosítások (pl. vegyes életbiztosítások, nyugdíjbiztosítások, járadékbiztosítások) [Szja-tv. 70.§ (1) bekezdés c)pont]. A vegyes – adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló – biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze – a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékig – adómentes.

 

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a lejáratkor teljesít kifizetést a biztosító) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles (Szja-tv. 3.§ 89. pont).

 

A 2013-tól hatályba lépő új szabályozás a 2012-ben hatályos szabályok szerint adómentes díjúnak tekintett biztosításokhoz képest a következő változást jelenti: az ún. teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díjai közül csak a rendszeres díjak adómentesek, a rendszeres díjon kívül fizetett díjak (pl. eseti díjak) – a díjfizetés időpontjában – már adókötelesek (a kifizető/munkáltató által fizetett adóköteles díj 2013-tól az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként, azaz kifizetői adóteher mellett adózik).

 

Az Szja-tv. – 2013-tól – az adóköteles biztosítási díj fogalmánál egyértelművé teszi, hogy a biztosítási jogviszonyban (kifizető által magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés esetén) a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély szerzi meg a biztosítási díj formájában az adóköteles bevételt.

 

Az adóköteles biztosítási díj (kifizetőnek minősülő díjfizetőt és személybiztosítást feltételezve) 2013-tól tehát egyes meghatározott juttatásként adóköteles, míg külföldi, kifizetőnek nem minősülő díjfizető (nem természetes személy szerződő) esetén – figyelemmel az Szja-tv. 2.§-ának (6) bekezdésében foglaltakra – jogviszony szerint adózó jövedelemként adózik.

 

Fontos megjegyezni, hogy a kifizető által magánszemély(ek) javára kötött biztosítás díjának személyi jövedelemadó szempontjából történő minősítése során (vagyis, hogy a kifizető által fizetett biztosítási díj a biztosított magánszemély adómentes vagy adóköteles jövedelme, esetleg a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában nem szerez jövedelmet) közömbös, hogy azt a kifizető egyedi (egyéni) biztosításként kötötte-e meg, vagy olyan csoportos biztosításként, amelynél a biztosító szolgáltatásának jogosultja előre nem ismert (előre nem tudható, hogy kinél fog bekövetkezni a biztosítási esemény). Csoportos biztosításoknál a csoport személyi összetétele a szerződéskötés időpontjára (vagy bármely más időpontra) vonatkozóan meghatározható, továbbá kedvezményezett megjelölése esetén a csoportba tartozó magánszemélyeknek a Ptk. által előírt biztosítotti nyilatkozataikat is meg kell tenniük.

 

4. Adómentes vagy bevételnek nem számító juttatások

 

A személyi jövedelemadó-mentes juttatások után sem a juttatót (munkáltatót), sem a juttatásban részesülő magánszemélyt (munkavállalót) nem terheli sem szociális hozzájárulási adó-, egyéni járulékfizetési-, sem egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség.

 

4.1. Lakás célú munkáltatói támogatás

 

A munkáltató által a munkavállaló részére – lakás célú munkáltatói támogatásként – nyújtott vissza nem térítendő támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén adómentes:

– a támogatást hitelintézet, a kincstári körbe tartozó munkáltatók esetében a Magyar Államkincstár útján – annak igazolása alapján – kell folyósítani,

– a támogatást lakás céljára kell fordítani,

– a támogatás összege – több munkáltató esetén is – a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt sem haladhatja meg az 5 millió forintot,

– a támogatás legfeljebb a vételár vagy az építési költség 30 százalékáig terjedhet,

– a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben [12/2001. (I.31.) kormányrendelet] meghatározott méltányolható lakásigényt (Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7. alpont).

4.2. Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet juttatása

Adómentes a kifizető (munkáltató) által ingyenesen vagy kedvezményesen ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.

4.3. A kulturális szolgáltatás igénybevétele

Adómentesnek minősül a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. A szabály kizárja az adómentes juttatások köréből a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt összege.

4.4. Számítógép-használat biztosítása

Változatlanul (2013-ban is) adómentes (az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. alpontja alapján) a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.

A számítógép fogalmába az „alapgép”, a csatlakoztatott perifériák (pl. monitor, egér, billentyűzet), továbbá a számítógép működéséhez szükséges szoftverek (pl. operációs rendszer, irodai programcsomag, vírusvédelem) egyaránt beletartoznak.

Az adómentességnek nem feltétele, hogy a munkavállaló a részére biztosított számítógépet – részben vagy egészben – a munkáltató érdekében használja, adómentes a juttatás abban az esetben is, ha a munkavállaló a számítógépet kizárólag személyes célokra használja (akár úgy is, hogy a munkavállaló lakóhelyén). Az adómentességnek ugyanakkor feltétele, hogy a számítógép nem kerülhet a munkavállaló tulajdonába.

4.5. A munkáltató által biztosított cégautó magáncélú használata

Az Szja-tv. alapján adómentes a kifizető, a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

4.6. Bölcsődei szolgáltatás

Adómentes a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei szolgáltatás.

7. Munkaruházati termék biztosítása

Az Szja-tv. alapján a 2013-ban is adómentes a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2. pontja alapján felsorolt munkaruházati termék.

A munkaruha-juttatás adómentességéhez két feltétel kapcsolódik:

– a dolgozó olyan munkakörben dolgozzon, ahol munkaruha használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be;

– az adott munkaruha olyan legyen, amely az adott munkakörben viselve a dolgozó egészségének védelmét, ruházatának megóvását szolgálja.

A munkaruházati termék adómentessége mellett szükséges kiemelni a munkáltató által adott védőszemüveg adómentességét is.

4.8. Az ún. újra-elhelyezkedést szolgáló támogatás

Adómentes a munkáltató, a volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, amellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja. A munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át- illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás.

4.9. A munkavállaló munkásszálláson történő elhelyezése

Az Szja-tv. 2013. évi szabálya alapján is adómentes juttatásnak minősül a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés.

4.10. Csoportos személyszállítás

2013-ban is adómentes a csoportos személyszállítás révén a magánszemélynek juttatott bevétel.

Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.

Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósulhat meg.

4.11. A kifizető által biztosított védőoltás

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető (munkáltató) által biztosított védőoltás.

4.12. A kifizető által magánszemély javára kötött, adómentes díjú személybiztosítások

4.12.1. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások

2013-tól a kockázati biztosítás Szja-tv. szerinti meghatározásának megfelelő kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) más személy által fizetett díja – ugyanazon díjat fizető személy (pl. kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel havonta a minimálbér 30 százalékáig – adómentes. Ez alapján adómentes a tartamos (pl. 10 éves) és a teljes életre szóló, mindkét említett esetben visszavásárlási értékkel nem rendelkező életbiztosítások díja.

4.12.2. Az Szja-tv. 1. számú mellékletúj 6.9. alpontja alapján adómentes díjú biztosítások

2013-tól a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja (összegbeli korlátozás nélkül) adómentes (függetlenül attól, hogy e biztosítások az Szja-tv. kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). E rendelkezés alkalmazásában rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

Ezen adómentességi rendelkezéssel összefüggésben az Szja-tv. a kifizető számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről.

A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (pl. az eseti díjak) – a díjfizetés időpontjában – adóköteles, az Szja-tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként.

5. Az összevont adóalap részeként adóköteles béren kívüli juttatás

5.1. A munkáltató által fizetett önkéntes pénztári támogatói adomány

A támogatói adomány, mint béren kívüli juttatási forma jellemzően a munkáltatói önkéntes kölcsönös pénztáraknál fordul elő (vagyis azon pénztáraknál, amelyeket egy adott társaság működtet).

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) alapján a pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül.