Bezárás

Főoldal / Aktuális

2018. április. 27.

Tatár Anikó

25 komment

Kisvállalati adó

A kisvállalati adóra való áttérés szándékát december 1. és 20. között kell jelezniük a cégeknek.
Ennél az adónemnél az adó számításához adóalapot kell képezni és ezután 16 százalékos adót fizetni. Az adóalap két részből áll: a személyi jellegű ráfordításokhoz kell hozzáadni az adóév első és utolsó napja között a pénzeszközállomány változásának eredményét.


4 dolog, amelyet mérlegelni kell a döntéskor

 

1. Az adózási mód választásakor a jogutód nélküli megszűnést kell alkalmazni a társasági adóban (bizonyos esetekben van lehetőség ennek elkerülésére).

2. Az elhatárolt veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

3. A kisvállalati adóalanyiság ideje alatt megszerzett tárgyi eszközökre, immateriális jószágra nem érvényesíthető értékcsökkenés, ha a vállalat visszatér normál társasági adóalanynak.

4. Az adóalanyiság alatt keletkező minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

 

Nem lehet alanya a kisvállalati adónak, ha 25 főnél több alkalmazottra van szüksége, vagy átlépi az 500 millió forintos árbevételi határt – újból a normál adózásra kötele áttérni.

 

MEGÉRI a kisvállalati adó azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem akarnak fejleszteni, minden alkalmazottat teljes fizetéssel bejelentettek és alacsony költségigényű ágazatban működnek.

 

Az a cég tehát, amely a közelmúltban fejlesztett, vagy a jövőben tervezi ezt, körültekintően mérlegelje, hogy megéri-e számára a kisvállalati adó. A kisvállalati adó – a tervezet eddig megismert formája – lényegében bünteti a beruházást, a fejlesztést: az adóalanyiság alatt megszerezett tárgyi eszközökre, immateriális javakra nem lehet értékcsökkenést elszámolni kisvállalati adóalanyként és később sem, ha a vállalat esetleg visszalép a társasági adó hatálya alá.

 

NEM ÉRI MEG a kisvállalati adó azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a közelmúltban beruháztak, különböző adókedvezményeket vettek igénybe, vagy a belátható jövőben terveznek fejleszteni. Pl. a korábban vásárolt gyártósor ezután csak árbevételt termel, nem jelentkezik az értékcsökkenése költségként.

 

A már elhatárolt veszteséggel rendelkező társaságok számára sem tűnik ideális választásnak, hiszen a veszteséget nem fogják tudni érvényesíteni. A kezdő cégeknek is érdemes megfontolni a választást, hiszen a kezdeti években felhalmozott, elhatárolt és még nem felhasznált veszteséget részben vagy egészben elbukják.

 

Ezt az adónemet nem csupán az árbevétel és a kiadások aránya teszi előnyössé, vagy előnytelenné. Legalább ilyen fontosak a cég múltbeli és jövőbeli döntései, fejlesztési politikája.

 

A kisvállalati adózás választásának feltételei

a) az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;

b) az adózó adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;

c) az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;

d) az üzleti év mérlegforduló napja december 31;

e) az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.

 

Lényeges, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos állományi létszámát és a bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

 

A kisvállalati adó alapja és mértéke; a kisvállalati adó által kiváltott adónemek

 

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, és korrigálva adóalap módosító tételekkel és a személyi jellegű kifizetéseinek együttes összege. Az adóalap nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege (minimum kisvállalati adóalap).

 

Az említett adóalap-módosító tételek egy része a pénzeszközök mozgásához kapcsolódik. Azon tranzakciók, amelyek a vállalkozás pénzeszközeit külső forrásból növelik (például hitel vagy kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladása), adóalap-csökkentő tételnek minősülnek; ezzel szemben a vállalkozás pénzeszközeiből „kifelé” áramló bizonyos pénzmozgások (pl. hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék kifizetése) növelik az adózás előtti eredményt.

 

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.

 

A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

 

A kisvállalati adó nem mentesít azonban az általános forgalmi adó, illetve például az osztalékhoz kapcsolódó közterhek (személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás) megfizetése alól.

 

Az adóelőleg-megállapítás szabályai

 

Az adóalany adóelőleg-megállapításra (bevallásra és megfizetésre) kötelezett, amelyet annak függvényében havonta, illetve negyedévente kell teljesítenie, hogy a Katv. szerinti adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta-e, vagy sem. Amennyiben igen, az adóelőleget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg (ellenkező esetben a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig).

 

Az adóalanyiság első évében annak vizsgálata szükséges, hogy az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta-e a 100 millió forintot.

 

Az adóelőleg alapját az adóalaphoz hasonlóan kell megállapítani; a pénzeszközök – adóelőleg-megállapítási időszakban realizált – változásával, illetve az adóelőleg-megállapítási időszakban a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem összegével, továbbá az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett adóelőleg, osztalék, osztalékelőleg nagyságával egyezik meg. Az adóelőleg összege az adóelőleg-alap 16 százaléka. Az adózó választása esetén az adóelőleg alapját módosítani lehet a Katv. 20. § (4)-(14) bekezdésekben foglalt valamennyi korrekciós tétellel.

 

Függetlenül attól, hogy az adózó az adóelőleget melyik szabály alapján állapítja meg, annak összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka (minimum kisvállalati adóelőleg).

 

Bejelentkezési szabályok

 

A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre, amely bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni.

 

A bejelentkezés feltétele, hogy annak napján az adózó végrehajtható adótartozása ne haladja meg az 1 millió forintot.

 

Az adózói bejelentkezés a bejelentést követő naptári év január 15-éig visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának szintén nincs helye.

 

Kecskemét, 2012. december 5.

Kalán Teréz

okleveles adótanácsadó

bejegyzett adószakértő

okleveles könyvvizsgáló

Tovább >>

hozzászólások ()

A hozzászólásod az ellenőrzést követően jelenik meg

Ha mégsem szeretnéd, hogy megjelenjen, írj nekünk itt és pár napon belül válaszolunk rá.